Tiszabezdéd Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. § (1) bekezdés h) pontjában és a 88. § (4) bekezdés c) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 142/C. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya véleményének kikérésével, és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (2) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzat állásfoglalását kikérve – a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) ingatlanhasználó: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 34. pontja szerinti ingatlanhasználó.

b) járda: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 1. számú függelék I. b) pontja szerinti járda;

c) járdasziget: a KRESZ 1. számú függelék I. i) pontja szerinti járdasziget;

d) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti közterület;

e) települési hulladék: a hulladékról szóló törvény szerinti települési hulladék;

f) zöldterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdése szerinti zöldterület.

g) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó-, síkosság-, por és gyommentesítése, rovar-és rágcsálómentesítése, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása, kaszálás, vágás, allergén növények irtása,

h) tömbtelek: a telekalakításról szóló jogszabály szerinti tömbtelek,

i) úszótelek: a telekalakításról szóló jogszabály szerinti úszótelek.

2. A közterületek tisztán tartása

2. § (1) A települési környezet tisztaságának biztosítása érdekében Tiszabezdéd Község Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat) háruló köztisztasági feladatok ellátásához – az e rendeletben foglaltak szerint – mindenki köteles hozzájárulni.

(2) Mindenki köteles tartózkodni a közterületek – különösen a zöldterületek – szennyezését vagy károsítását eredményező tevékenységtől, illetve magatartástól.

(3) Az önkormányzat feladatai a közterületek tisztántartásával kapcsolatban:

a) a helyi közutak, közhasználatú zöldterületek és mindazon más közterületek tisztántartása, amelyek tisztántartására más nem kötelezhető,

b) az utcai hulladékgyűjtők kihelyezése és rendszeres ürítése,

c) a közterületen lévő fák gallyazása, szükség szerint a csonkításukról való gondoskodás.

3. § A 4–8. §-ban foglaltak kivételével a közterületek tisztán tartása, a közparkok ápolása és gyommentesítése, a – közterületi parkok, parkolók, parkoló gépkocsik által elzárt területek, külterületi járdák és külterületi kerékpárutak kivételével – a burkolt területek és szabadvezetésű járdák síkosság mentesítése, valamint a hó eltakarítása az Önkormányzat feladata.

4. § (1) Az ingatlanhasználó köteles

a) az ingatlan előtti – úszótelek esetén az ingatlan körüli – járdát, járda hiányában egy méter széles területsávot, valamint a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területét gondozni, tisztán tartani, hulladék- és gyommentesíteni, a burkolt területeket síkosság-mentesíteni, valamint a havat eltakarítani;

b) az ingatlan előtti nyílt árkot és ennek műtárgyait tisztán tartani, hulladék- és gyommentesíteni, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagokat és a hulladékot eltávolítani.

(2) Amennyiben az ingatlant több közterület határolja, akkor az (1) bekezdésben rögzített kötelezettség az ingatlanhasználót valamennyi, az ingatlannal határos közterület irányában terheli.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben rögzített kötelezettség az üresen álló ingatlan tulajdonosát is terheli.

(4) A közös tulajdonban álló ingatlanok előtti járdaszakasz tisztántartása a tulajdonosok közös kötelezettsége, amit részleteiben megállapodásban rögzítenek.

(5) Az ingatlanhasználónak a közterület tisztán tartása során keletkező hulladékot a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére rendszeresített hulladékgyűjtő edényben kell elhelyeznie.

5. § (1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanról a járda és az úttest fölé nyúló, a gyalogosforgalom biztonságát, és az elektromos légvezetékeket veszélyeztető és a közúti tábla láthatóságát zavaró ágakat eltávolítani, és a nyesedéket elszállítani.

(2) Az ingatlanhasználó a felújítás, tatarozás során felhalmozódott hulladék anyagát a közterületen engedéllyel legfeljebb 8 napig tárolhatja, amelyet ez időn belül köteles elszállítani, és annak megfelelő elhelyezését igazolni.

6. § Az üzlet vagy szolgáltató egység üzemeltetője a 4–5. §-ban foglaltakon túl az ingatlan területén lévő, közforgalom számára megnyitott közterületnek minősülő parkolóhelyek tisztán tartásáról is köteles gondoskodni.

 

7. § (1) Közterületi rendezvény és vásár szervezője köteles gondoskodni a rendezvény, vásár ideje alatt és azt követően a használatba vett terület és közvetlen környezetének tisztán tartásáról, valamint a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról.

(2) A közterületi rendezvény és vásár szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely üzemeltetéséről.

(3) A közterületet árusítás céljából használó a részére kijelölt helyet és közvetlen környezetét köteles tisztán tartani, az ott keletkezett hulladákot összegyűjteni, annak eltávolításáról gondoskodni.

8. § (1) A csapadékelvezető árokba, ásott kútba, természetes vagy mesterségesen kialakított felszíni vízfolyásokba tilos szennyezett vizet, valamint eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot belevezetni.

(2) A csapadékvizet az ingatlanokról a közterületre, közútra, járdára vezetni tilos.

(3) Tilos az úttestet, járdát, egyéb közterületet, a közterület felszerelési és berendezési tárgyait szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel beszennyezni.

(4) Zöldterületen jármű mosásával szennyezést okozni tilos.

3. Hó- és síkosság – mentesítés

 

9. § (1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlant közvetlenül határoló járdán, vagy annak hiányában 1 méter széles területen a hó eltakarítását és síkosság mentesítését szükség esetén naponta több alkalommal elvégezni.

(2) A síkosság elleni védekezéshez környezetkímélő anyagok, különösen durva szemcséjű homok, homokkal kevert fűrészpor, forgács használható.

(3) A (2) bekezdés szerinti anyagokon kívül klorid tartalmú fagyáspont csökkentő szerv használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának mértéke 40 g/m2-nél több ne legyen. Az ilyen anyagot tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon kell tartani.

(4) Klorid tartalmú vegyszer használata zöldterületen, valamint ezek közvetlen környezetében tilos.

(5) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy sem a gyalogos, sem a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(6) Havat tilos felhalmozni:

a) útkereszteződésben,

b) úttorkolattól számított 8 méteren belül;

c) kapubejárat előtt, annak szélességében,

d) a járdasziget és a járda között,

e) a tömegközlekedési jármű megállóhelyén, valamint a jármű megállóhelye és a járda között,

f) a közszolgáltatási felszerelési tárgyra – különösen vízelzáró csapra, gázcsapra, víznyelő aknára –, valamint egyéb közérdekű létesítmény – különösen közvilágítási lámpaoszlop, hirdetőoszlop – köré,

g) a kijelölt rakodóhelyen és annak teljes hosszában a járdaszegély mellett,

h) a fák tövében és zöldterületen, ha a havat síkosság mentesítésre szolgáló anyaggal kezelték,

i) az utakkal párhuzamos közterületi árokba.

4. Anyagok szállításából és mezőgazdasági művelésből adódó szennyeződés eltávolítása

10. § (1) Mindennemű anyag szállítását úgy kell végezni, hogy a közterület ne szennyeződjön, és a szállítási útvonalon a szállítmányból semmi ne hulljon ki, csepegés ne keletkezzen. Könnyen kihulló anyag (pl.: homok, murva, salak, papír stb.) csak olyan járművön szállítható, amelynél a lehullás megakadályozása biztosított.

(2) Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásánál, közútra történő felhajtás és szállítás során a közterület beszennyeződik, annak feltakarításáról a szennyeződés előidézője, a jármű üzembentartója, üzemeltetője köteles haladéktalanul gondoskodni, és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

 

11. § (1) A mezőgazdasági célra használt területek művelését az ingatlan tulajdonosa köteles úgy végezni, hogy az ne eredményezze a közterületek szennyeződését.

(2) Amennyiben a mezőgazdasági célra használt területek művelése a közterület szennyeződésével jár, a szennyeződés előidézője köteles azt haladéktalanul eltávolítani, és a közterületet a szennyeződéstől maradéktalanul megtisztítani és az eredeti állapotot helyreállítani.

(3) A mezőgazdasági területek művelése során tilos minden olyan tevékenység, amely az árkokat eltömíti, a csapadékvíz zavartalan elfolyását megakadályozza, és azt eredményezi, hogy a víz a közútra kifolyjon.

5. Az elhagyott hulladék felszámolása

12. § (1) Az Önkormányzat lakossági bejelentés alapján vagy hivatalból – a település közigazgatási területén folytatott rendszeres bejárás útján – végzi a település közigazgatási területén belül az elhagyott hulladék felderítését.

(2) Az önkormányzat – amennyiben az elhagyott hulladék nem önkormányzati tulajdonú területen található – a rendelkezésre álló adatok megküldésével 8 napon belül kezdeményezi a területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnál az elhagyott hulladék felszámolására irányuló eljárás megindítását.

(3) A közterületen vagy egyéb önkormányzati tulajdonú területen elhagyott hulladék összegyűjtéséről az önkormányzat gondoskodik.

(4) Amennyiben az elhagyott hulladék állami vagy önkormányzati tulajdonban levő ingatlanon található, a jegyző a hulladékról szóló törvénynek a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény hatálya alá tartozó ingatlan esetében alkalmazandó rendelkezésének megfelelően jár el.

(5) Amennyiben az ingatlanon engedély nélkül hulladékot lerakó, vagy elhagyó személy az arra irányuló felszólításban foglalt határidő alatt saját költségén nem gondoskodik a hulladék eltávolításáról és a területben keletkezett károk helyreállításáról, az Önkormányzat a kötelezett költségére és felelősségére gondoskodik a felszólításban foglaltak teljesítéséről.

(6) A jegyző az elhagyott hulladék fellelésének helyszíneiről nyilvántartást vezet és az engedély nélküli hulladék-elhelyezéssel leginkább érintett helyszíneket rendszeresen ellenőrzi.

6. A zöldfelületek védelme

13. § (1) Növények ültetésénél be kell tartani a megfelelő védőtávolságot. Ültetésnél előnyben részesítendők a tájba illő, őshonos, alacsonyra növő fafajok.

(2) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlan területén és az ingatlanát határoló zöldsávban az ott lévő növényzet karbantartásáról gondoskodni. A karbantartás magában foglalja a növényzet és a talaj folyamatos ápolását, gondozását, védelmét, a növényzet pótlását, időszakos cseréjét és a rendszeres fűnyírást, kaszálást a vegetációs időszakban.

(3) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni az ingatlanról a járda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, illetve a közúti közlekedés akadálymentességét.

(4) Az ingatlanhasználó az ingatlanát határoló zöldsávban növénysor telepítést és füvesítést saját költségén a következő szabályok betartásával végezhet:

a) fák, bokrok és cserjék a gyalogos és közúti forgalmat nem veszélyeztethetik, ezért a járda felett a fák ágai maximum 2 méter magasságig, az útszelvény felett maximum 3 méter magasságig érhetnek. Az útkereszteződéseknél a saroktól számított 5 méteren belül sövény, cserje és bokor nem telepíthető. A telepített cserjék magassága maximum 1 méter lehet,

b) a növények védelme során környezetre legkevésbé káros növényvédő-szereket kell alkalmazni,

c) a permetezéssel kapcsolatos rendelkezések és a permetszerek használatára vonatkozó utasítások betartása kötelező. Minden ingatlantulajdonos a permetezés időpontját a szomszédokkal egyeztetni köteles.

7. A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése, jogkövetkezmények

 

14. § (1) A köz- és településtisztasággal összefüggő önkormányzati hatósági hatáskör gyakorlását a Képviselő-testület az önkormányzat jegyzőjére (a továbbiakban: jegyző) ruházza át. A köztisztasággal összefüggő önkormányzati hatósági ügyekben hozott döntések végrehajtását a jegyző foganatosítja.

(2) A köztisztasággal kapcsolatos, jelen rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítését a jegyző – szükség esetén az érintett hatóságok bevonásával – ellenőrzi.

(3) A jegyző a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII.21.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében meghatározott cselekmények esetében hulladékgazdálkodási bírság kiszabására jogosult.

(4) A (3) bekezdés szerinti eseteket kivéve e rendelet szabályainak betartása érdekében a jegyző a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény szerinti közigazgatási bírság vagy helyszíni bírság kiszabására jogosult.

15. § Ez a rendelet 2023. október 1-jén lép hatályba.